Vezetékestől az infravörösig – Hogyan fejlődtek a távirányítók? 1.rész

Vezetékestől az infravörösig – Hogyan fejlődtek a távirányítók?

A távirányító első látásra kicsi és egyszerű eszköznek tűnik. Ezen eszközöknek ugyanakkor hosszas fejlődésen kellett keresztülmenniük, hogy napjainkra valóban kényelmünket szolgálhassák. Nézzük milyen fejlődési szakaszokon kellett a távirányítóknak keresztülmenniük ahhoz, hogy napjainkra háztartások milliónyi számára hozzák el a komfortos televíziózás élményét.

Harctértől az otthonokig

Sok más hétköznapi tárgyhoz hasonlóan a távirányító technológiát is eredetileg katonai célokra fejlesztették ki. A távirányítás működésének pontos leírását Nikola Teslának köszönhetjük. A korát meghaladó fizikus először 1898-ban szabadalmaztatta a rádiós távirányítás találmányát, melyet ezt követően a hadsereg is széles körben alkalmazott. A 20. század első felében így torpedóhajóknál, repülőgépeknél, de még tankoknál is sikeresen alkalmazták a rádiós távirányítás technológiáját. Az első világháború alatt így az antant hadserege valamint a központi hatalmak is használták ezeket az eszközöket.

Lazy Bone – Első lépés a komfort felé

A televíziózás elterjedése nagyban segítette a távirányítók térhódítását. Habár ezeket a kicsi eszközöket már a negyvenes években is használták garázskapuk nyitására, a háztartásban való megjelenésük az 1950-es évek Amerikájában kezdődött. A rádiók tervezésében már nagy tapasztalattal rendelkező Zenith Társaság ekkoriban alkotta meg legelső távirányítóját. A cég elnöke Commander E.F. McDonald Jr. azon feladattal bízta meg a Zenith dolgozóit, hogy fejlesszenek ki egy eszközt, „mellyel el lehet kapcsolni a bosszantó reklámokat”.

Bár a Zenith első távirányítója meglehetősen kezdetleges eszköznek számított, ám alkalmas volt a televízió ki- és bekapcsolására, valamint csatornát is lehetett vele váltani. A távirányítót, melynek köszönhetően a tengerentúli polgárok a karosszékből nézhették kedvenc műsorukat találóan Lusta Csontnak (Lazy Bone) nevezték. Az újonnan kifejlesztett eszköz ugyanakkor nem bizonyult népszerűen az amerikaiak körében. A távkapcsoló működéséhez szükséges vaskos kábel, amellyel a tévékészülékhez csatlakozott ugyanis gyakran „kiugrott” a helyéről, így csorbítva a televíziózás élményét. A Zenith mérnökeinek így tovább kellett dolgoznia, hogy olyan minőségi távirányítót fejlesszenek ki, amely a háztartások számára széles körben is használható lehetett.

Minden jog fenntartva, Online Shopping City Kft.