Processzor kisokos

A processzor – általánosan rövidítve CPU: Central Processing Unit (Központi Műveleti Egység) – a számítógépben a matematikai műveleteket, tehát számításokat elvégző, áramkörökből, miniatűr tranzisztorokból álló alkatrész.

Ez a számítógépünk agya!

Az a néhány kis tranzisztor, amivel annak idején, az 1970-es években kezdtek a processzorgyártó cégek, az mára olyannyira felfejlődött, hogy az újabb generációs processzorokban már többmillió tranzisztor van!

A processzorok fő jellemzőit mutatják nekünk az úgynevezett betű- és számjelek – pl. i5, i7, i9 - frekvencia mérőszámok – például 3.6 GHz –, magok száma – pl. core 8, vagy 8 mag –, de a foglalatot is valamiféle betű-szám fantáziakombináció, vagy márkanév utalás teszi majd egyedivé – pl. Intel Socket 1151.

A megnevezésben manapság az i5, i7, i9 felbukkanásával egyszerűsíti például az Intel gyártó számunkra a gyors beazonosítást és felismerést. Minél nagyobb szám van az i mögött ez esetben, annál brutálisabb ereje van a processzornak, viszont annál drágább is lesz.

Ugyanakkor a számítástechnika jelen pillanatában a magasabb ár egyben magasabb értéket és minőséget is jelent.Tehát ha beruházunk egy bitang jó processzorba – ne feledjük, hogy pontosan hozzá passzoló alaplapra is lesz szükségünk –, akkor abban biztosak lehetünk, hogy egyrészt minden hozzáértő ismerősünk irigyelni fog érte, másrészt ezen drága hozzávalónk évek múlva is jó árat fog képviselni akár a használt alkatrészek piacán is, de vélhetően jó pár évig nem kell gondolkodnunk a cserén sem.

A processzorgyártás piacán két hatalmas gyáróriás verseng a kegyeinkért: az AMD és az Intel. Ha egy hozzáértőt kérdezünk, akkor biztosan esküszik valamelyik gyártóra, és vélhetően nem esküszik a másikra. A két gyártó némiképp más karakterisztikával gyártja a processzorait. Volt időszak, mikor az AMD processzorok voltak az optimális választások azok számára, akik leginkább játszani akartak a gépükön, mert a grafikus megjelenítést jobban támogatta ezen gyártó a processzoraiban, de mára már ezek a különbségek elmosódtak a teljesítményt tekintve. Bármelyik gyártót is választjuk, érdemes a legnagyobb teljesítményű processzoraikkal szemezgetnünk.

Amikor forró a talaj a lábunk alatt...

A processzorok a leginkább melegedni képes alkatrészek a számítógépünkben – a videókártyával együtt, de erről itt írtunk>>(videókártyák), ezért a processzorok hűtéséről kiemelten kell gondoskodnunk, ugyanis a túlmelegedő processzor nem tudja végrehajtani azokat a műveleteket, amiket elvárnánk tőle, de mivel védi is magát, ezért nem lefüstöl – ahogy sok laikus félelme a lelki szemei előtt teste öltő füstölgő processzor –, hanem egyszerűen lekorlátozza magát, és belassul.

A processzorok hűtéséről ventilátorok és hűtőpaszta gondoskodik, de létezik vízhűsésű proci is (tanuljuk meg: proci, ez így nemcsak menő, de a hivatalos szlengben is alapvetően így használatos a megnevezése).

Milyen jellemzőket kell figyelembe venni a választásnál?

Ezeknél a kiemelt fontosságú hardvereknél, mint amilyen a processzor mindig az az elsődleges kérdés, hogy: mire akarjuk használni a gépet?

Szeretnénk a legmodernebb, gyönyörűségesen kimunkált, rengeteg akcióban bővelkedő játékokkal játszani, és közben egy másik monitoron a kedvenc filmünket is nézni? Mert manapság a multimédiás számítógép-felhasználás egyáltalán nem a geek-ek osztályrésze, kérdezzünk csak meg erről egy 12 éves fiúgyermeket a családból! Alap, hogy két monitort is szeretne (ehhez majd olyan videókártya is kell, erre majd figyeljünk)!

A fokozott igénybevétel, de akár csak az egy monitoros, összes videóbeállítást maximális fokozaton futtató számítógépes játékra való felhasználás is azt fogja igényelni, hogy ne a legolcsóbb árfekvésben keresgéljünk.

Alapvetően egy i7-es processzorra biztosan szükségünk lesz, ha nemcsak irodai célokra, szövegszerkesztésre akarjuk használni a gépet, mert manapság az interneten böngészés is sok-sok gigaherzet és magot kíván a szerkezetektől (az okostelefonok is többmagos processzorokkal dolgoznak, meglepően magas órajellel, pedig elférnek egy tenyérben).

Apropó, órajelek és magok száma

A processzoroknak van egy kardinális jellemzőjük, ez pedig az úgynevezett órajel.

Ezek a GHz-ek előtt álló számok: 2,9 GHz, 3,5 GHz, 3,6 GHz és hasonlók. Nagyon konyhanyelven megfogalmazva, minél nagyobbak ezek a számok, annál jobb a teljesítmény is természetesen mögöttük.

A magok száma azt jelenti, hogy a processzor hány fő szálon képes különböző, nagyon aktív és intenzív számolási képességet igénylő folyamatokat kezelni. Minél több a magok száma, párhuzamosan annál több intenzív folyamatunk futhat anélkül, hogy mi, földi halandók észlelnénk lassulást vagy bármi problémát. 

Sajnos itt sem az órajelnél, sem a magok számánál nem javasolt a kompromisszum – értsd:„Elég nekem a kisebb is, alig használom majd néhány dologra a gépet.”–, mert a tendencia az, hogy természetesen a felhasználók sokkal több mindenre akarják a gépet használni, mint előre gondolnák, az alulméretezett processzor viszont majd állandóan 100% közelében akar dolgozni, és a magok, avagy folyamat-szálak is túlterheltek lesznek. Nincs kiábrándítóbb, mint a kimerevedő, belassuló gép, amit néhány hete vettünk...

Úgy kell tervezni a kapacitást,hogy a processzor ne állandóan a 100%-os terheltség környékén dolgozzon, hanem jóval az alatt még akkor is, ha több mindent csinálunk vele egyszerre.Akkor méreteztük jól a processzor teljesítményt, ha soha, egyetlen lassulást sem tapasztalunk és túlmelegedéssel sem találkozunk, még a nyári hőségben sem.

Az alaplapi chipset és foglalt itt értelmet nyernek

Itt, a processzornál nyer értelmet az önmagában nehezen tárgyalható alaplapi chipset fogalma: a processzorok termékleírásánál van olyan rész, hogy foglalat – pl. AMD Socket AM4 –, és olyan is, hogy „Kompatibilis chipset”, például: AMD A320. Ezek mutatják, hogy milyen alaplapokkal passzol a processzorunk, hiszen mindennek illeszkednie kell mindennel, de nemcsak fizikailag, hanem majd szoftveresen – úgynevezett driverek segítségével – is. És ha ezek összepasszolnak a leírásban, akkor a valóságban is összepasszolnak és jól fognak dolgozni egymással.