Napjainkban az SSD tárolók mellett ezekkel a legtöbbször a pendrive-ok képében találkozunk. A népszerűségüknek az egyszerűségük az oka, hiszen elegendő rádugni őket a számítógépre, máris működnek. Pendrive és pendrive között azonban jelentős különbségek lehetnek, így érdemes áttekinteni pár alapszabályt, amit vásárlás előtt ellenőrizni kell.
A pendrive-ok a legváltozatosabb méretben vásárolhatók meg, alapesetben pedig azt gondolnánk, hogy mindig a legnagyobbat érdemes választani. Ez nem rossz megközelítés, mivel a nagyobb tárolók általában olcsóbbak, ha a GB-nyi tárolóhelyre vetített költséget nézzük. Egy 2 GB-os drive alig drágább, mint az 1 GB-os, a 4 GB-os pedig csak kicsivel kerül többe, mint a 2-es.
Mindig szem előtt kell azonban tartani a felhasználás módját. Egyes hardverek, mint például az autórádiók, nem tudnak hatalmas méretű memóriamodulokat kezelni, így sokszor fel sem ismerik a 16 vagy 32 GB-os pendrive-okat. Mivel minden rádió más, így útmutatást csak a gyártó vagy a tesztelgetés jelenthet.
Ugyanígy nem érdemes hatalmas pendrive-ot venni, ha tudjuk, hogy csak néhány dokumentumot szállítunk majd vele. Hiába érné meg fajlagosan jobban egy 64 GB-os nagy drive, ha nekünk mindössze egy 1-2 GB-os pendrive is bőven elegendő.
Jelentős idegességtől kímélhetjük meg magunkat, ha a megfelelő átviteli sebességet használó flash tárolót használjuk. Tulajdonképpen ez még fontosabb jellemző, mint a méret, ha csak nem akarunk fél-egy órákat a gép előtt üldögélni a nagy adatmennyiségek másolásakor.
Napjainkban szinte kizárólag az USB 2-es és 3-as szabványát használó számítógépeket és pendrive-okat lehet kapni. A 2.0-ás változat 60 MB adatot mozgat meg másodpercenként, míg a 3.0-ás 640 MB-ot.
Ez azt jelenti, hogy míg egy USB 2-es pendrive 1 GB adatot 17 másodperc alatt másol át, 64 GB-ra már 18 percre van szüksége. Ezzel szemben a USB 3-as pendrive a fenti adatmennyiségekkel 1,6, illetve 100 másodperc alatt végezne. A különbség még akkor is hatalmas, ha ezek elméleti értékek, és a valóságban kicsit lassabb adatátvitelre lehet számítani.
A számítógépek USB portjaiba belenézve a kis nyelvecske kék, ha 3-as USB-ről van szó, és más színű (általában fekete), ha 2-es. Fontos tudni, hogy hiába vásárolunk USB 3-as pendrive-ot, ha azt egy 2.0-ás portra dugjuk rá a gépen, akkor csak maximum 60 MB/másodperc sebességet fogunk elérni. A nagyobb mértékű adatátvitelhez mindkét félnek ismernie kell az USB 3-at.
Bár a fenti két tulajdonság nagyjából lefedte a pendrive-ok legfőbb tudnivalóit, nem szabad elhanyagolni a megbízhatóságot sem. Mindig ellenőrzött, legális forrásból kell a tárolóinkat beszerezni, ezzel elkerülhető, hogy garanciális probléma esetén egy fantomizálódott céggel veszekedjünk.
Gyakoriak az átverések is, amikor például egy USB 3-asnak árusított drive nem is tudja a megadott sebességet, vagy amikor a feltüntetett méret helyett kisebb tárat kapunk. Azt is tudnunk kell, hogy elektronikai alkatrészekről beszélünk, amely hibás működése esetén akár a számítógépet is károsíthatja, érdemes tehát mindig legális forrásból vásárolnunk!