Hitachi távirányítók, Hitachi Tv távirányítók

Hitachi távirányító

A Hitachi egy nagyon komoly múltú és meghatározó márkanév, cég, mely olyan elektronikai eszközöket gyárt, amik minőségéhez és fejlettségéhez kérdés nem fér. Tulajdonképpen luxuskategóriába sorolható elit márka, a Hitachi távirányító mégis kiváló ár/érték aránnyal rendelkezik. A Hitachi eszközök olyan jó minőségű holmik, hogy érdemes az elkallódott vagy elromlott darabokat márkán belül pótolni. Egy Hitachi eszközhöz nem univerzális távirányító való, kivéve, ha saját márkás, hanem Hitachi távirányító. Szerencsére napjainkban ennek beszerzése gyerekjáték, mert az internet segítségével, a webáruházak kínálata néhány kattintással elérhető, ugyanúgy, ahogy néhány kattintással a kiválasztott termék meg is rendelhető, otthonról a kényelmes fotelből, vagy épp a munkahelyen egy rövid szünetben, de most már akár a vonaton ülve, csak hogy néhány példát említsünk.

Néhány szó a Hitachiról

A Hitachi távirányító gyártója a Hitachi Ltd. egy hatalmas japán konglomerátum, központja Japánban, Tokióban, ezen belül pedig Csijodában található. Alapítás százöt évvel ezelőtt, 1910-ben történt, 2009-óta a világ harmadik legnagyobb technológiai vállalata, 2007-ben a Forbes Global 2000 listán az előkelő 371. helyen állt, 2011-re pedig a 473. helyet birtokolta. A Hitachi Ltd speciálisan a csúcstechnológiás termékekre és csúcstechnológiás szolgáltatásokra hegyezte ki magát, ezért is nevezhető elit, luxus márkának, még akkor is, ha az eszköz, amiről beszélünk, „csak” egy Hitachi távirányító. A Hitachi Group nem csupán elektronikai termékeket gyárt, hanem IT és Telekom rendszereket, lemeztömb alrendszereket, Telekommunikációs berendezéseket, Nagyszámítógépeket, ATM-eket, szoftvereket, szervereket gyárt és a munkaerő kölcsönzés területén is jelentős. Mindemellett LCD-ket, villamos szerszámokat, építőgépeket, mozgólépcsőket, lifteket, szélenergia rendszereket, nukleáris erőműveket, hő- és vízerőműveket, tömegközlekedési és ipari rendszereket, félvezető-gyártó berendezéseket, vizsgáló és mérő eszközöket, bányászati dömpereket, homlokrakodókat, hidraulikus markolókat, mechanikus és hidraulikus emelőgépeket, magas minőségű anyagokat és magas minőségű alkatrészeket is gyárt. Szintén gyárt adattárolókat, merevlemez meghajtókat, motorvezérlő rendszereket, autó információs rendszereket, mágneses anyagokat és mágnesen alkatrészeket, különleges acélokat, réz termékeket, vezetékeket, kábeleket, nyomtatott áramköri lapokat és anyagokat, villamos erőátviteli rendszereket, akkumulátorokat, mosógépeket, légkondicionáló berendezéseket, szóval az ipari holmikon kívül szórakoztatóelektronikai és háztartási elektronikai, valamint információs és telekommunikációs eszközöket is fejleszt, gyárt és forgalmaz a Hitachi. A gyártáson kívül, mint említettük foglalkozik munkaerő kölcsönzéssel, logisztikával, vagyonkezeléssel, de pénzügyi szolgáltatásokat is nyújt igen magas színvonalon. Olyanokat, mint a lízing, a hitelgarancia. Roppant sokrétű vállalatról van szó, mely a világ minden országában jelen van, és komoly hatással van az elektronikai ipar fejlődésére, valamint az ipari berendezések, eszközök, anyagok fejlődésére is. Mindebből egyenesen következik, hogy egy Hitachi távirányító a legmagasabb színvonalon előállított termék, mely minőséget, megbízhatóságot nyújt.

Az első tranzisztor kifejlesztése

Semmilyen infravörös fénnyel kommunikáló távirányító nem létezne, ma, így természetesen Hitachi távirányító sem, ha nem fejlesztik ki a szilíciumchipet és a tranzisztort. De mi is az a tranzisztor és hogyan sikerült kifejleszteni? Nézzük a rövid történetét. Szóval a Hitachi távirányító és más távirányító előfeltételét jelentő tranzisztor története 1922-ig is visszanyúlik, pedig ekkor még a kanyarban sem volt a szilícium chip. Ekkoriban nagyon sokan kísérleteztek azzal, hogy az elektroncsőhöz hasonló szerkezetet hozzanak létre valahogy, hogy aztán rádióvételt hozzanak létre. Ezekről azonban csupán kettő, korabeli dokumentáció maradt fenn (Oleg Losev és Kemény Károly), ezekben a vezérlő elektródával ellátott félvezető alkalmazási kísérletéről lehet olvasni. Edgar Lilienfeld fizikus 1925. október 22-én szabadalmaztatott egy egészen más eljárást, amely a mai távvezérlésű MES-FET-tranzisztornak felel meg. Nem lett a szabadalomból megvalósítás és az iparban sem talált érdeklődőkre ez a lehetőség.  A következő állomás 1934, mikor is Oskar Heil szabadalmaztatott egy más típusú félvezetőt, mely szintén tekinthető a mai tranzisztorok elődjének, de roppant mód sajnálatosan, nem maradt fenn dokumentáció arra vonatkozóan, hogy készült-e valaha ezzel a megoldással működőképes eszköz, akár csak kísérleti célra is. A dokumentál kifejlesztést a Bell Laboratóriumban a Lucent Technologies kutatóintézetben végezte el három kutató, Walter Brattain, John Bardeen, William Shockley, akik már 1934-től kezdve különböző megoldásokkal, anyagokkal kísérleteztek. Két anyagot sikerült találniuk a kutatásaik során, melyek félvezető tulajdonságokkal bírtak. A két anyag nem volt más, mint a germánium és a szilícium. A germánium eleinte bíztatóbbnak mutatkozott, mert sokkal egyszerűbb volt vele a munka, hiszen az olvadáspontja 937 Celsius fok, míg a szilíciumé 1412 Celsius fok. Ráadásul a szilíciumot szintén iszonyatos nagy hőmérsékleten, szilikátból kell előállítani, mert a természetben csak ilyen formában fordul elő.  Az első megépített tranzisztor germánium és aranylemezek összepréselésével jött létre, ezt 1947. december 24-én készítette el a három említett tudós egyike, Walter Brattain. Az új alkatrész működőképességének bizonyítását öt vezetői tag előtt produkálták úgy, hogy egy korabeli erősítő egyik elektroncsövének helyére építették be ezt az első tranzisztort. Itt indult el az eszköz gyors fejlődésnek induló története, melynek egyik állomásaként megjelenhetett a távirányító.