Videókártya kisokos

A számítógépben a videókártya felel a grafikus megjelenítésért. Ha a processzor az agy, az alaplap a szív-tüdő-keringés összessége, akkor a videókártya mindaz, amitől boldogok leszünk: a vizualitás, a képi megjelenítés, a fantázia és a szórakozás fellegvára.

A videókártya – rövid nevén VGA, vagyis Video Graphics Array – az utóbbi évtizedben olyan jelentőséget nyert, amire korábban senki nem számított, még a videókártya gyártók sem.

A videókártyák evolúciója már eljutott oda, hogy egy kisebb autó árát is elkérhetnek egy ilyen szerkezetért, és méretileg is akkorák lettek a VGA-k, amik felülírták az információtechnológia folyamatosan zajló, a méret szempontjából mindig a kisebbedés irányába tartó törekvéseket is. Ma nem az a menő, ami pici és észrevétlen, hanem az, ami batár és önmagában elfogyasztja fél Paks kapacitásait.

Természetesen a videókártya-forradalom nem önmagában és önmagáért zajlik, hanem egyrészt a számítógépes játékok egyre nagyobb grafikus vezérlés-igénye, és a rájuk épülő E-sport iparág révén, de az úgynevezett coin-bányászat is új utakat nyitott a VGA-k életében.

Egy szó mint száz: minél nagyobb, minél brutálisabb teljesítményre képes, minél nagyobbak a számok körülötte, annál jobb és értékesebb a videókártyánk – és annál jobban fognak irigyelni a haverok és ismerősök is, de annál több célt is el tudunk velük érni.

Lássuk, milyen jellemzőket kell figyelembe vennünk a kompatibilitáson túl!

Foglalat, alias kompatibilitás

Ismét visszautalnánk a hardverekről szóló írásaink origójához, az alaplaphoz. Manapság gyakorlatilag minden videókártya PCI-E foglalatba illeszkedik, tehát ehhez megfelelő alaplapra is szükségünk lesz. (Ezért nem lehet régebbi alaplapokat új videókártyával megturbózni, mert egyszerűen nem lehet összepasszítani őket fizikálisan.)

Saját memória mennyiséges és órajele

Bármennyire is furcsa, még nem olyan rég óta téma az, hogy mennyi saját memóriája van a videókártyáknak, de ma már ez is kézenfekvő kérdés, ha választunk. A legjobb VGA-k jelenleg 11 GB saját memóriával rendelkeznek, igaz, ezek árából már autót is lehet venni, de az biztos, hogy a teljesítményre sem lesz panaszunk. Általánosságban a 4-6 GB saját memória az elterjedt, és ezen nem érdemes spórolni. Ha pár ezer forintos különbséggel tudunk több memóriát abszolválni, akkor nevezzünk be rá, mert nagyban fogja segíteni az örömteli számítógépfelhasználásra vonatkozó törekvéseinket.

A saját memória típusa

A memóriáknak is külön típusai vannak, és mivel itt is létezik az evolúció, minél újabb típusú a memória, annál jobb. A webshopunk videókártyáinál általánosságban a GDDR5 és GDDR6-os RAM-ok a jellemzőek.

A saját memória sávszélessége

A memória sávszélesség itt is úgy értendő, mint az internet sávszélességnél: minél nagyobb a szám, annál jobb a minőség. Jelenleg az alap sávszélesség a nálunk forgalmazott videókártyáknál a 64 bit, de találhatunk 352 bit-est is a prémium kategóriáknál. Alapvetően nem ez kell, hogy döntsön a választásnál, de ez is fontos adat.

A VGA processzor órajele

A videókártyának is van saját belső kis processzora, ami ugyebár a grafikus feladatokhoz szükséges számításokat végzi, így levéve a terhet a számítógép processzoráról. A VGA proci órajelét mindig a memória kapacitásaival együtt kell nézni, mert önmagában nem ez a beszédes, hiszen van, hogy a legerősebb VGA-ban például 1665 MHz a saját proci órajele, míg egy középkategóriás VGA-ban ez a szám 1800.

Portok és kimenetek

A portok és kimenetek jellemzői jelzik számunkra azt, hogy mi mindent lehet rádugni a videókártyára. A videókártya nemcsak a monitort, hanem például a projektort is vezérli, de TV-t is rádughatunk.

Az alap kimeneti csatlakozót display portnak nevezzük, de a legújabb szabvány, a HDMI is alapvető felszereltség már a videókártyáknál. Nem mindegy, miből mennyit biztosít a VGA: manapság már kevés két kimenet, érdemes olyat választani, ami nem szűkölködik csatlakozási lehetőségekben!

Hűtés

A VGA-k olyan szinten képesek melegedni, hogy konkrétan a szoba fűtését is meg lehet velük oldani a használatuk közben... (Nyáron pedig rögtön klímaberendezésért kiáltanak a felhasználók.)

Ezért létfontosságú, hogy a hűtésük megfelelő legyen.A hűtést hűtőbordákkal oldották meg korábban a gyártók – nagyon alap, az olcsó kategóriába tartozó VGA-knál még ma is láthatjuk ezt a megoldást – dema már saját ventilátoraikés hűtőbordáik vannak a videókártyáknak,és bizony nem is egy, hanem az erősebb konstrukcióknál akár három ventilátor is fellelhető.

A számítógép házakban eleve kell, hogy legyenek ventilátorok, a kisebb teljesítményű VGA-knak elegendő volt az is. De a brutális erőműveknek a külön ventilátorok mellé még esetleg olyan számítógép házakra is szükségük lehet, amik a hidegebb levegő beáramlását is biztosítják, tehát ezeket az újfajta, bivalyerős kártyákat akármibe nem is szabad beépítenünk, mert leolvadnak, vagy pár hét alatt tönkremennek a folyamatos túlmelegedéstől.

Az ár kérdése

A videókártyánál jelenik meg legmarkánsabban az ár kérdése: van már videókártya a webshopunkban 15.500 forintért is, de van prémium termékünk is, ami kicsivel több, mint fél millió forintba kerül.Felmerül a kérdés:

Tényleg annyival jobb a drágább videókártya, mint amennyivel többe kerül?

A válasz: igen.

De csak az tud igennel válaszolni – vagy elfogadni az igen választ – aki tudja, mi mindenre képesek ma már a videókártyák. Az, aki meg tud venni egy nagyon drága videókártyát, az sem az ár alapján keresgél alapvetően, hanem teljesítmény, tudás, és élettartam szempontjából veszi sorra a lehetőségeket, és lehet, hogy nem a legdrágábbat akarta, de végül arra szavazott – bár ez mögött a döntés mögött lehet, hogy több hétnyi kutatómunkája áll.

Vannak egymáshoz nagyon hasonló, árban mégis nagyon különböző termékek is, és ránézésre a legnagyobb különbség csak az árban van. Pedig az ár csak jelzi a lényeges eltéréseket.

A különbség gyakran csak annyi, amit magas szintű felhasználók ismernek csak fel: például, hogy két nagyon hasonló, de árban lényegesen eltérő VGA közül az olcsóbb az tökéletes választás egy olyan youtube-ernek, aki rendszeresen videókat vesz fel kamerával és azokat szerkeszti a gépén, majd publikálja a követőinek, de a drágább már jobb választás egy olyan youtube-ernek, aki játékvideókat készít a gépén, és esetleg még élőzik is. Minden plusz szál, amit a grafikus működésbe beiktatunk, hatalmas kihívás a videókártyának, és ezért úgy kell választanunk, hogy mindent elbírjon, amit szeretnénk, és ne kelljen kompromisszumokat kötnünk a céljaink tekintetében.

A két említett kártya között van egy 1,8-szoros szorzó az árban, pedig ránézésre alig van a paramétereik között különbség. Mégis nagyon sok múlik azokon a nüansznyi eltéréseken.

A videókártyák is remekül tartják az árukat egyébként, tehát ha néhány év múlva kijön egy új széria, és szeretnénk rá benevezni, még mindig jó áron tudjuk eladni majd egy ismerősnek vagy egy aukciós oldalon.

Érdemes a videókártyára úgy gondolni, mint befektetésre. Mert az is.