Alaplap kisokos

A magyar nyelv csodálatos, szoktuk mondani, és valóban, ez most is bebizonyosodik, mikor ennyire technikai dolgokról beszélünk. Angolul úgy nevezik a számítógépekben található alaplapot, hogy motherboard – szó szerinti fordításban: anyatábla, és bizony ebben is van ráció –, de mi alaplapnak hívjuk azt a speciális alkatrészt, amire gyakorlatilag minden más alkatrész rácsatlakozik.

Mi ez?

Az alaplap egy hatalmas, nyomtatott áramköröket és csatlakozási felületeket magába foglaló táblaszerű eszköz. Majdan ezen található meg, afféle kiterjesztő eszközként szinte minden más hardver, ez fogja majd össze, tartja egyben ezeket, és teremti meg az összhangot az összes alkatrész között.

Az alaplap lehet szinte csupasz, de tartalmazhat már eleve ráintegrált – gyártó által ráépített – egyéb hardvereket is, mint például hálózati kártyát, hangkártyát, de akár videókártyát is. Ha valakinek nincsenek túlságosan nagy céljai, ezek az integrált verziók is jó választások, de játékra, 3D-s fejlesztői szoftverek futtatására nem igazán érdemes integrált hardvereket választani, kivéve a hálókártya esetében. (Lásd részletes leírásainkat: videókártya, hangkártya).

Az emberi testhez hasonlítva az alaplap a szív-tüdő-vérkeringés összessége (nem az agy, mert az agy az valami más).

Tehát, ha bárki azt gondolná, hogy egy számítógép összerakásának kiindulási pontja az alaplapnál kell, hogy kezdődjön, az az illető bizony jól gondolkodik.

Az alaplapnak fontos jellemzői vannak, amiket muszáj szem előtt tartanunk még a konkrét vásárlási döntés előtt.

Az alaplap főő jellemzői:

Chipset

Ez mutatja meg, hogy alapvetőenmilyen az alaplap karaktere, és hogy milyen egyéb alkatrészeket támogat. Külön nem szokás vele foglalkozni, mert a chipset az igazából csak jellemzők összessége, amik az éppen szemlélt alaplapot írják le. Ha mindent felsorolnánk minden esetben – például amikor ajánlunk valakinek egy alaplapot vásárlásra –, akkor a chipset részleteinek felsorolásával eltelne egy fél óra, de még mindig nem mondtunk volna semmi érdemlegeset. Mindettől függetlenül a chipset nagyon fontos adat egy vásárlásnál, mindenképp figyelembe kell venni a támogatottság kérdésénél, vagyis, hogy például milyen processzort és videókártyákat támogat – avagy tud kezelni – a konkrét lap.

Gyártó

Bár nem kell kívülről fújni az alaplap gyártókat és a konkrét termékeik konkrét tulajdonságait, de lényeges különbségek lehetnek a különböző gyártók alaplapjai között. Ez olyan, mint az autóknál: egy Fordból átülni egy Opelbe még a saját osztályon vagy kategórián belül is hatalmas különbségeket jelent a sofőr számára, pedig ugyanúgy autóról beszélünk mindkét esetben, és vezetni is szinte ugyanúgy kell ezeket.

A szakmában jártas felhasználók általában ragaszkodnak bizonyos, általuk már kipróbált gyártói megoldásokhoz, ugyanúgy, ahogy általában az autómárkákhoz is szoktuk: ismerjük, megszoktuk, eddig sem okozott csalódást, tehát bízunk benne, hogy ez után sem fog. Az alaplapoknál ilyen megszokott dolgok lehetnek a kivezetések típusai és elhelyezkedése – ahova majd a külső eszközöket fogjuk rádugni –, az integrált eszközök jellemzői, és például az, hogy hány videókártyát tud vezérelni az alaplap (mert ma már nem ritka, hogy egynél több videókártyára lesz szükségünk.)

Tehát, ha vásárláskor valaki figyelembe akarja venni a márkát is, akkor nem jár rossz úton. Természetesen az összes gyártó világszinten híres a termékeiről, és nincs is olyan sok szereplő a piacon, mint például az autóiparban, tehát egy kis türelemmel és körültekintéssel egyáltalán nem lehet mellényúlni.

Alaplapi buszrendszer

Még mielőtt bárki a bérletért nyúlna, nem járműről van itt szó, hanem csatlakozási felületről.

AGP? PCI? Netán PCI-E? Mikor a szakemberek szájából ilyen mágikus betűszavak röpködnek, akkor a laikus felhasználók ennél a pontnál szoktak visítva menekülni és mondanak le a szuper jó gépről, csupán azért, mert elrettenti őket a sok-sok betűszó. Nem csodáljuk. De nem kell megijedni!

Az alaplapi buszrendszer a videókártya-csatlakozás konkrét módozatát jelöli, mely egyben a szabványos csatlakozási megoldást is biztosítja a különböző gyártók különböző termékei, mint például a vidókártya számára. Jelenleg a PCI-E rendszer a használatos és elterjedt, de korábban az AGP és a PCI volt a hétköznapi. Sok felhasználó ennél a jellemzőnél szembesül azzal, hogy azért nem tudja bővíteni vagy fejleszteni a korábbi, AGP-s alaplapjára épülő gépét, mert már nem tud például új videókártyát helyezni bele, mert az új, szupererős videókártyák már PCI-E csatlakozásúak. A számítástechnikában néhány évente akkora fejlődés zajlik le, hogy a számítógépfejlesztések helyett inkább az új megvásárlására kell koncentrálni, mert a régi eszközök fejlesztése gyakran már esélytelen.

Az AGP-PCI és PCI-E egy evolúciós folyamatot is jelöl a számítástechnikai eszközök világában. A PCI-E nél az E az az Express szócskát takarja. Az alaplapi buszrendszer lényegében a rácsatlakoztatott videókártya és az alaplap közti kommunikáció minőségét határozza meg, ez folyamatosan fejlődött az idők során.

Azért nagyon fontos ennek az információnak a birtokában lenni, mert ez olyan, mint a kulcs és a zár esete: ezeknek passzolniuk kell egymáshoz, máskülönben nem működnek, és lesz egy szuper alaplapunk, meg egy szuper videókártyánk... használhatatlanul, dobozban.

Az új alaplapokon már több PCI-E csatlakozó is lehetséges, így szélesebb választékot fed le egy-egy alaplap a videókártyák tekintetében.

Memória foglalatok

Az alaplapnál – és későbbi számítógépfelhasználásunk egésze alatt – kritikus kérdés, hogy hány memóriafoglalata van, azok egyenként mekkora memória kapacitást képesek kezelni, és ezekből kiszámolva mekkora a maximális memóriamennyiség, ami majd belefér a gépünkbe. De nemcsak a mennyiség a fontos, hanem a memória minősége is. (Erről részleteket a memóriáról szóló résznél fejtünk ki>>)

A felhasználók leghamarabb és legelsőként a túlságosan alulra méretezett memóriamennyiség problémájával szokták magukat szembe találni, ami még nem gond, ha van mód a bővítésre. De ha nincs mód rá, mert nem figyeltünk oda az alaplap kiválasztásánál erre a külön tényezőre, és akkor, ha elértük a gépünk korlátait, akkor azon már csak új alaplappal, és ebből kifolyólag vélhetően mindenféle új alkatrész beszerzésével kell majd szembesülnünk. Ez sokkoló lesz. Ezért érdemes úgy alaplapot választani, hogy ne kettő, hanem esetleg több csatlakozási lehetőség, úgynevezett slot álljon rendelkezésre a memóriánál is.

A hosszú, boldog, nyugalmas felhasználás alapja a bővíthetőség és rugalmas kompatibilitás. Ezekre már az alaplapokkal való szemezgetés során oda kell figyelnünk.

Hogy is néz ki az alaplap?

Az alaplap felülnézetből úgy néz ki, mint egy kis városka, például hangyaméretű lényeknek:

• láthatóan van központi, négyzet alakú egysége – ide kerül majd a processzor;
• vannak rajta különböző irányokban álló, panelházaknak látszó építmények – ezek a memória és videókártya csatlakoztatására szolgálnak, ezek az úgynevezett slotok;
• és felfedezhetünk kisebb, színes, lényegesnek nem tűnő, de szintén nagyon fontos kis egységeket is, amik további csatlakozásokat biztosítanak, vagy épp a tökéletes működés titkos összetevői, mint például a kondenzátorok.

Bármelyik is sérül meg ezek közül az akár pirinyó kis „bigyók” közül is, az alaplapunk használhatatlan lesz, tehát egészében véve úgy kell a lappal bánni, mint egy hímes tojással.

Milyen processzort támogat?

Nagyon fontos szempont az alaplap választásnál, hogy végül is egyben kell néznünk a majdani összképet:

• milyen processzort szeretnénk – alapvetően Intel vagy AMD kerülhet szóba, a processzorválasztást részletesen kitárgyaltuk itt: Processzor kisokos–,
• milyen videókártyát néztünk ki magunknak,

és igazából ezekhez kell megtalálnunk az ezeket maximálisan támogató alaplapot.

Mert bár ez mindennek a kiindulási alapja az alaplap, mégiscsak attól függ a választás általában, hogy a két legjellegzetesebb alkatrészünk az mi is lesz valójában, de azokat meg az határozza meg, hogy mire is akarjuk használni a számítógépet. Tehát mikor döntést hozunk, az biztos, hogy felmerül majd még egy-két újabb kérdés, amit igazából korábban kellett volna megválaszolnunk, mert akkor nem ezt a döntést hoztuk volna. A számítástechnikában az a nehéz, hogy egyszerre kell sok mindenre gondolni és sok szempontot figyelembe venni, de jó hír, hogy ez olyan, mint egy stratégiai játék, szóval bárkinek sikerülhet!

Ügyeljünk a teljesítményre!

Ma már mindenki játszik, vagy nagyon erős gépigénnyel rendelkező munkákat végez, tehát a teljesítmény sokkal fontosabb, mint bármikor korábban volt. Mindig érdemes erős, gyors, időtálló gépet venni, hogy ne kelljen félévente fejlesztgetni, mert mint láttuk, a fejlesztéseknek egy idő után a technológiai fejlődés gátat fog szabni.

Egy jól összerakott gép 4-5 évig biztosan kiszolgál, pedig 5 év alatt rengeteg víz lefolyik a számítástechnika folyóján...

Termékleírásainknál és a termékek jellemzőinél sorra vettük a kompatibilitási jellemzőket is, tehát webshopunkban széles körű tájékoztatást nyújtunk arról, hogy mi mivel tud majd összekapcsolódni és összességükben maximálisan tökéletes rendszert alkotni.